Megtartottuk a ZBC első alakuló találkozóját
Október 29-én fontos mérföldkőhöz érkezett a Zen Business Club: megtartottuk az első hivatalos alakuló találkozónkat.
A programnak szándékosan nem adtunk túl sok feladatot, előadást vagy kötött programpontot. Az első alkalomnak ugyanis egyetlen igazán fontos célja volt:
Megismerni egymást.
A ZBC-ben jelenleg 11-en vagyunk az alapítóval együtt. Ez tíz olyan embert jelent, akik már akkor bizalmat szavaztak a közösségnek, amikor még nem állt mögötte több év működés, több száz tag vagy hosszú eredménylista.
Ketten ezen az alkalmon sajnos nem tudtak részt venni, így kilencen ültünk le először egy asztal köré.
Hogyan lesz idegenekből közösség?
Talán ez volt az első találkozó legfontosabb kérdése.
A résztvevők teljesen különböző területekről érkeztek. Más iparágak, más életkorok, más cégméretek, más szakmai és személyes történetek.
Elsőre nem volt magától értetődő, hogy mi köti majd össze őket.
Aztán elég gyorsan kiderült: sokkal több minden, mint elsőre gondoltuk.
Már a bemutatkozások során látszott, hogy erős karakterek ülnek az asztal körül. Érdekes életutak, komoly szakmai tapasztalatok, markáns személyiségek.
Ami azonban még fontosabb volt: a karakterek mellé nem érkezett meg az ego.
Nem alakult ki státuszverseny. Nem az lett fontos, kinek nagyobb a cége, ki érkezett látványosabb eredményekkel vagy kinek erősebb a pozíciója.
Helyette megjelent a kíváncsiság, a derű, a tanulási vágy és az a közös szándék, hogy mindenki szeretne valamit hozzátenni a közösséghez.
Ez talán az egyik legfontosabb felismerésünk volt az első alkalommal.
Nemcsak azt kérdeztük egymástól, mit szeretnénk kapni a ZBC-től, hanem azt is: mit tudunk mi beletenni?
Használati utasítás önmagunkhoz
A rövid bemutatkozások után mindenki kapott öt percet arra, hogy elkészítse a saját "használati utasítását".
Olyan kérdésekre kellett válaszolni, mint:
Hogyan szereted, ha szólnak hozzád?
Mire vagy érzékeny?
Mivel lehet pillanatok alatt felidegesíteni?
Mit érdemes tenni, ha valaki szeretne nálad elérni valamit?
Ez a néhány perc meglepően sokat adott.
Olyan dolgokat tudtunk meg egymásról, amelyek egy hagyományos üzleti bemutatkozás során valószínűleg soha nem kerülnének elő. Voltak személyesebb felismerések, komolyabb mondatok és természetesen rengeteg derűs pillanat is.
Egy igaz történet és két kamu
Ezután jött a tagtotó.
Mindenki leírt magáról egy hihetetlen, de valóban megtörtént történetet, mellé pedig két kitalált verziót. A többieknek ki kellett találniuk, melyik az igaz.
A játék egyszerre volt könnyed és tanulságos: újabb történetek kerültek elő, és közben az is kiderült, mennyire tudunk már néhány óra után következtetni egymás személyiségére.
A legeredményesebb Szilvia lett, aki nyolcból hét történetet eltalált.
Igaz, mentálhigiénés tanácsadóként talán némi szakmai előnnyel indult.
Megalkottuk a világ legborzalmasabb üzleti klubját
A következő feladatban kisebb csoportokban azt kellett kitalálni, milyen lenne a lehető legrosszabb üzleti közösség.
A kreativitással nem volt probléma.
Volt 20 millió forintos tagdíj - természetesen meghatározatlan időszakra. Volt olyan beavatási szertartás, ahol a tag egy vesét is elveszíthetett. És megszületett az az üzleti klub is, amelynek kultúrájához hozzátartozik, hogy a tagok még csak nem is köszönnek egymásnak.
Nevettünk rendesen.
A játék mögött azonban volt egy komolyabb szándék is: sokszor könnyebb úgy megfogalmazni, milyen közösséget szeretnénk, ha előtte kimondjuk, milyet semmiképpen sem akarunk.
Amiből öt év múlva sem szeretnénk engedni
Az alkalom végére egy komolyabb kérdést hagytunk:
Mi az az egyetlen dolog, amiből a ZBC-ben soha ne engedjünk? Se most, se öt év múlva.
A válaszokban több gondolat is újra és újra előkerült:
Bizalom, kommunikáció, derű, együttműködés.
Ez volt az a pont, ahol igazán láthatóvá vált, hogy bár a résztvevők nagyon különböző háttérrel érkeztek, az alapvető értékrendjükben sok közös van.
Ez pedig egy induló közösségnél talán fontosabb, mint bármilyen előre megírt működési szabály.
Nem jutottunk minden feladat végére
Volt még három-négy előkészített programpontunk.
Egyikhez sem kezdtünk hozzá.
Három óra alatt elfáradtunk, az idő pedig gyorsabban telt, mint számítottuk. A végén inkább pezsgőt bontottunk, és folytattuk a beszélgetést.
A hivatalos rész után sem sietett senki haza.
És talán ez volt az egyik legjobb visszajelzés az egész délutánról.
Most már van kihez megérkezni
Az első találkozó előtt a ZBC még sok szempontból egy elképzelés volt.
Volt víziónk, voltak terveink, volt egy értékrendünk - de a közösség maga még csak most kezdett el életre kelni.
Ez változott meg október 29-én.
Az utánunk érkező tagok most már nem egy üres terembe lépnek be. Van egy formálódó társaság, vannak arcok, történetek, közös élmények és egy első, nagyon fontos tapasztalat arról, hogyan szeretnénk együtt működni.
Ez még csak az első lépés volt.
De nekünk valódi mérföldkő.
A nap végére egy mondat maradt meg bennünk a legerősebben:
Jó helyen vagyunk.
Köszönjük az első tagjainknak a bizalmat.
A közös történetünk most kezdődik igazán.
