Az AI-kép lopott? És ha nem, akkor a tiéd?

Szerző: Nagy László 

Az AI-kép lopott? És ha nem, akkor a tiéd?

Kérsz az AI-tól egy képet a következő kampányhoz. Néhány próbálkozás után megvan: jók a fények, passzolnak a színek, a kolléga már méretezi is a hirdetéshez. Aztán valaki megkérdezi: 

Ezt végül is nem lopta valahonnan?

Jó lenne még a publikálás előtt válaszolni rá. Csakhogy a "lopott vagy nem lopott" kérdésben legalább három ügyet mostunk össze: miből tanult a modell, mit hozott létre, és milyen jogokat szerezhetsz te a kész képen.

Ezekre külön kell válaszolni. A havi előfizetés számlája egyikre sem ad választ.

Miből lesz a kép?

A képgenerátor a tanításkor látott képek és szövegek összefüggéseiből dolgozik; a diffúziós modellek például véletlen zajból, lépésenként alakítják ki a képet a kérésed alapján. Ez általában nem kivágott fotók összeragasztása. Ettől még előfordulhat, hogy a modell egy tanítóképet visszaad.

Nicholas Carlini és kutatótársai 2023-ban kimutatták, hogy a vizsgált diffúziós modellek egyes tanítóképeket megjegyeztek, és célzott eljárással ezernél több tanítási példát tudtak visszanyerni belőlük. Ez nem azt jelenti, hogy minden generált kép másolat. Azt viszont igen, hogy az "ilyen sosem történhet" megnyugtatás nem áll meg.

A működés magyarázata tehát fontos. Felmentő igazolásnak kevés.

Ki adott engedélyt arra, amiből tanult?

A tanítóanyag eredete szolgáltatónként és modellenként különbözhet. Léteznek webes gyűjtésekből származó adathalmazok, licencelt képállományok, közkincsnek minősülő alkotások és ezekre épülő különféle összeállítások.

A LAION-5B például milliárdos nagyságrendben gyűjtött össze webes képekre mutató hivatkozásokat és hozzájuk tartozó szövegeket. A projekt maga is külön jelzi: a metaadatokra adott licenc mellett a képek szerzői joga megmarad.

Attól, hogy egy fotós feltette a portfólióját az internetre, még nem következik, hogy minden lehetséges felhasználáshoz hozzájárult. Ezt vállalkozóként könnyű átérezni. Ha a saját, pénzért készíttetett képeidről lenne szó, valószínűleg te is rákérdeznél, ki mire használja őket.

Ugyanakkor a hozzájárulás hiányából sem lehet minden esetben automatikusan jogsértést megállapítani. A magyar szerzői jog például meghatározott feltételekkel megengedi az adatbányászathoz szükséges másolást. Számít a jogszerű hozzáférés, a jogosult megfelelő előzetes tiltakozása és a másolatok megőrzésének ideje is. Egy konkrét tanítás jogi megítélését ezek is befolyásolhatják.

Más megközelítésre példa az Adobe: saját Firefly-modelljeiről azt közli, hogy licencelt és lejárt szerzői jogú tartalmakon tanítja őket. Ez a szolgáltató közlése a saját modelljeiről, nem az összes képgenerátor tulajdonsága.

Az átláthatóságot az uniós AI Act is igyekszik javítani a tanítóanyagokról előírt nyilvános összefoglalóval. A régebbi modelleknél átmeneti határidő is van. Egy ilyen összefoglalóból azonban még nem következik, hogy a te konkrét képed minden részletének eredetét vissza tudod követni.

Itt van az egyik vakfolt: a kész kép sokkal könnyebben hozzáférhető, mint a hozzá vezető út.

Rendben. De akkor legalább a kész kép az enyém?

Felhasználhatod? Kizárólagos jogod van rá? Megtilthatod másnak, hogy lemásolja?

A hétköznapi "enyém" mindhármat jelentheti. Jogilag ezek külön kérdések.

A szolgáltató engedélyezheti, hogy üzleti célra használd az eredményt. Ebből még nem következik, hogy a kép szerzői jogi védelem alatt áll, és az sem, hogy biztosan nem sérti más jogait. Egy létező alkotás felismerhető, védett részleteinek átvételét a generálás ténye önmagában nem teszi rendben lévővé.

A magyar szabályozás a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleghez köti a védelmet. Az emberi alkotói hozzájárulás ezért lényeges kérdés marad.

Az amerikai szerzői jogi hivatal 2025-ös jelentése az ottani jog alapján azt mondja: a vizsgált technológiánál a prompt önmagában nem jelent kellő alkotói kontrollt. Az ember saját alkotói munkája, kreatív szerkesztése vagy módosítása viszont védelmet kaphat. Ez nem az AI-val végzett minden munka kizárása, hanem annak vizsgálata, mit alkotott ténylegesen az ember. 

Ez az amerikai állásfoglalás nem dönti el a magyar kampányod jogi helyzetét; a prompt itt sem rendezi el önmagában a kizárólagosságot.

Vállalkozóként itt válik kézzelfoghatóvá a kérdés. Lehet olyan képed, amelyet használhatsz, miközben arra már nem alapozhatsz biztos üzleti ígéretet, hogy kizárólag a tiéd, és senki más nem nyúlhat hozzá.

Egy illusztrációnál ez talán belefér. Egy hosszú távra tervezett arculatnál már egészen más a tét.

Mit érdemes tisztázni, mielőtt kampány lesz belőle?

Mielőtt a kolléga a hirdetéshez méretezi a képet, legyen közös szabályotok arról, mi kerülhet ügyfél elé, és ki ellenőrzi a választott modell felhasználási feltételeit. Egy belső hangulatkép és egy nagy költségvetésű kampány főképe eltérő ellenőrzést kíván; a szolgáltató felelősségvállalását is ehhez mérten érdemes megnézni.

A képet is meg kell nézni: nem visz-e tovább egy felismerhető alkotást, illetve van-e olyan feltöltött referencia, amelynek felhasználási jogát előbb rendezni kellene. Egy fordított képkeresés találhat gyanús egyezést, de a találatok hiánya nem jogtisztasági tanúsítvány.

Ha pedig az ügyfélnek kizárólagosságot ígérsz, annak a jogi és alkotói alapját is tisztázni kell. Ezt nem helyettesíti, hogy egyedül te írtad be azt a mondatot a képgenerátorba.

Ez a cikk nem jogi vélemény; egy konkrét kép felhasználhatóságát a szerződés és a körülmények alapján szerzői jogásszal lehet tisztázni.

Érdemes néha megfordítani a kérdést is. Ha valaki a te munkáidból, képeidből vagy márkád felismerhető elemeiből építkezne, milyen tájékoztatást és feltételeket várnál el tőle?

A letöltés gomb a képet adja át. A bizonyosságot nem.

Nagy László,
AI-stratégiai és üzleti transzformációs szakértő
AI Executive Kft.
https://aiexecutive.hu/